![]() |
Shagya arab Az egyik leghíresebb magyar származású fajta. Kezdetben csak katonai célokra, a lovasság számára tenyésztették. Magyar félvér kancák és arab telivér mének keresztezésével alakult ki a fajta. A tenyésztésére vonatkozó előírások 1816 után szigorodtak meg, ezt követően ugyanis kizárólag keleti vérű ménekkel fedeztethettek. A névadó Shagya, egy szürke színű, 160 cm marmagasságú arab telivér volt, akit Szíriából vittek1836-ban a híres bábolnai ménesbe. A shagya arab nagyon hasonlít az arab telivérre, de annál rendszerint erősebbek, marja kifejezettebb. Gyönyörű feje, értelmes tekintete van, barátságos, szelíd, tanulékony, és a mozgása minden jármódban nagyon szép. Marmagassága 160 cm körüli, színe leggyakrabban pej, szürke és fekete. Manapság főleg fogatlóként használják, de jó hátasló és kiváló ugróló. |
![]() |
Shetlandi póni Ez az ősi pónifajta származási helye, az észak-skóciai Shetland-szigetek után kapta a nevét, ahol az időszámításunk előtti 5. századból is találtak pónileleteket. A feltételezések szerint azonban az őseik már több tízezer éve megjelentek a szigeteken. A kedves, jó szándékú és rendkívül értelmes pónifajta a gyerekek nagy kedvence – amit nem csak ezen jó tulajdonságainak köszönhet. Aprócska termetével, dús sörényével és farkával, puha bundájával leginkább egy nagyobbacska játéklóra hasonlít. S valóban, marmagassága 102-107 cm körüli, de a mini shetlandié még a 86 cm-t sem haladja meg. Ennek ellenére hihetetlenül szívós és erős fajta: testsúlyuk kétszeresét is elhúzzák, ezt pedig egy hidegvérű ló sem tudja utánuk csinálni. Emiatt természetesen munkalóként dolgoztak, főleg a mezőgazdaságban és a bányászatban, ahol a megrakott csilléket vontatták. Manapság elsősorban csak hátaslovak: a gyerekek első pónija, de kocsi elé fogva is jól használhatók. A fajta jellemzője a csukafej, kis fül, tág orrlyuk és rövid láb, ami miatt a lépéshossz is rövid, tehát az általában megszokott nyújtott mozgásra nem képesek. |
![]() |
Shire A shire (ejtsd sájr) Angliából származik. A legnagyobb hidegvérű fajta. Angliába még Hódító Vilmos vitte be az elődjét a kora középkorban. Azt a lovat great horse-ként, azaz nagy lóként emlegették. Ebből tenyésztették ki később, a 17. század folyamán a kissé lomha black horse-t, azaz fekete lovat. Ennek továbbtenyésztett változata lett végül a shire, minek létrejöttében fríz lovak is közreműködtek. A fajtanévben csak az 1800-as évek végére tudtak megállapodni. Angliában igáslóként használták, a sörfőzdékből velük szállították az italt a kimérésekbe. A modernizációval beköszöntött gépesítés fölöslegessé tette őket, s számuk is rohamosan apadt. Napjainkban azonban újra népszerűek lettek, a lovas bemutatók egyik kedvenc szereplői. A világ valaha élt legnagyobb lova is természetesen egy shire volt. 1846-ban született, ekkor még Sampsonnak hívták, de amikor 4 éves korára elérte a 220 cm-es marmagasságot, és a 1,5 mázsát, átkeresztelték Mammothra, azaz Mamutra. Egy átlagos shire egyébként kb. 178 cm és 1200 kg. |